Éppen a költözés és építkezés hajrájában, amikor csitult egy kissé a mesterek buzgalma, egy kibővített hosszú-hétvégére sikerült elszökni. Az időpontot a körülmények adták, az augusztus huszadika azonban megnehezítette a szervezést. Szállás már sehol sem volt, kezdett is beállni a kétségbeesés, aztán szerencsésebb kézbe került a szervezés és sikerült a Károlyi kastélyszállót elcsípni. Egy ideje nézegettük a honlapjukat: szoborpark és panorámakép – már egyszer-kétszer majdnem célkeresztbe kerültek. Majd most.
Útban megálló Tokajban, csak séta a városban, nem túra. Valamit szeretnénk enni, lángos mellett döntünk.
Sátoraljaújhely új városközpontját is most látjuk először, bár már régebben kerülgettünk miatta. Most is kerülünk, a GPS zokon is veszi, szerinte a sétálóutcán kellene áthajtanunk. Innen már hamar a hegyek között vagyunk, egyre keskenyebb utakon haladunk. Pár kilométer csak, de rengeteg cseles fekvőrendőrrel, nagyon kell figyelnünk. A tájon észrevehetőek a tavaszi és nyári viharok és áradások. Később a szállónál láthatjuk a közvetlen nyomait. A patak partján még homokzsákok, amelyekkel a vasutat és a hotelt védték, kidőlt fák és letört ágak mindenhol. Zaklatott a vidék, de szép.
A szálló mellett kis tó, a patak táplálja. A vadászkastély egy kis sziklán, az áttörés – maga Kőkapu. Kisvonat jár fel ide, illetve egy megállóval tovább, egy rétig. A kisvonatnak alagutat fúrtak a sziklába. Az étterem külön épületben, a szálló és az étterem között a kisvasút pályája.
Parkolóhely elég, mégis furcsák egyesek: inkább keresztben megállnak a többiek mögött, de nem lépnek kettővel többet. A parkoló majd csak huszadikán telik meg, átmenetileg. A kisvonattal rendszeresen érkeznek csoportok. Figyeljük őket: rohamtempóban megkerülik a tavat, jégkrémet esznek vagy turista-menüt (húsleves-rántotthús-rizs), benéznek az ajándékboltba (kristály és egyéb kő-ékszerek, mézeskalács), aztán már jön is vissza a kisvonat, irány Pálháza, a kiinduló állomás. Gondolkodunk, hogy kipróbáljuk, de aztán mégsem. A kisvonat maga nem nagy szám, Pálháza sem roskadozik a látványosságoktól. Kőékszert sem veszünk, a mézeskalácsos épp aznap nem nyit ki, amikor be akarunk vásárolni. Kedvez a kilóinknak.
Az étteremben jókat eszünk, főképp este. Levesek és édesség, főételek, rendben vannak. De a reggeli a fő attrakció. Teraszon reggelizünk, énekesmadarak csapatostul mozognak körülöttünk és mókusok szórakoztatnak bennünket, szinte menetrend szerint. Egyik reggel az ügyes mókus elvéti az ugrást, óriási puffanással ér földet a fa alatt a puha avarban. A dolgot láthatóan nem érti, percekbe telik, mire földolgozza és visszamászik a fára. A többi turistát ismét nem értjük. Vacsoraidőben a teraszon ücsörögnek – pedig ez nem egy meleg nyár, az esték kifejezetten hűvösek. Reggel viszont benn az étteremben – lemaradva a műsorról. A saját választásunk a jó, erről meg vagyunk győződve.
A szobánk rendben van, örülünk, hogy van. Az ablak az erdőre néz, illetve karnyújtásnyira már a fák állnak, nincs sok fény. Telefon pedig egyáltalán semmi. Felszerelkeztünk mobilinternettel, hogy helyi programot vagy geocaching célt keressünk, de esélytelen. Vezetékes telefonon szólunk haza, hogy megérkeztünk. Régi stílusú romantika.
Magyar Kálvária (GCSUJH)
Szélesség N 48° 23,643'
Hosszúság E 21° 38,367'
Magasság: 338 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
A GPS bizonytalankodását ösztönnel pótolva találunk parkolóhelyet Sátoraljaújhely határában, és kezdünk mászni a hegyre. Megelőzünk egy kis turista csapatot, apuka, kisfia, kislánya. A kicsi piros gumicsizmában, trappol felfelé. Találgatjuk meddig lesz kedve. De fárasztásnak kiváló egy ilyen túra. Az út mellett trianoni emlékek, jobban és kevésbé sikerült feliratokkal emléktáblák. A GPS térképe pontosan mutatja hol járunk. Meredek, de a vártnál is jobban bírjuk. A tetőn fotó a hatalmas korona előtt, aztán megkeressük a ládát. Némi sziklamászás árán megvan, éppen csak annyira izgalmas, hogy érdekes legyen. Ahogy visszamászunk a csalitos hegyoldalból egy fiatal pár van a tetőn, sokat sejtetően vigyorgunk, biztosan ők is a ládát keresik. De nem: csak a turistautat vesztették el, gyalog kerülik a környéket, céljuk a Magas hegy teteje, a libegő vége. Nem sokat tudunk segíteni nekik, indulunk tovább.
Vár a Bodrog partján (GCBODR)
Szélesség N 48° 18,929'
Hosszúság E 21° 34,091'
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
Sárospatak. Parkolunk, vásárolunk egy kis frissítőt és sebtapaszt a fáradt lábakra. Aztán séta a várig, körbe a váron. Valóban körbe, a GPS-t és a leírást követve a várfal tövében keressük a ládát, de nem pontosan a jó helyen. A várfal túlsó felén találjuk magunkat, körbe kell mennünk. Túl profik vagyunk már: nem az ajánlott irányból érkezünk, nem csoda, ha néha ráfázunk. A rejtek nagyon jó, nem feltűnő, mégis közel a várhoz. Nyugodtan logolhatunk. (Aztán persze másnap vissza kell jönnünk, mert nem csináltunk képet. Sebaj, legalább sütizünk egyet a Kollégium mellett.)
Másnap, augusztus 20. kiváló kirándulóidő. Napsütés, mérsékelt meleg.
Füzérradványi kastély (GCFRAD)
Szélesség N 48° 29,130'
Hosszúság E 21° 31,713'
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
A GPS most is rossz minőségű, de legalább hátsó úton vezet, meg kell kerülnünk a kastélyt. A parkban a láda könnyű zsákmány. Több kirándulóval is találkozunk, a szomszédban kutyakiképző tábor
(mint kiderül, a Debreceni Kutyaiskola I. Nyári Kutyás Tábora), egy kicsit bámészkodunk is.
Füzéri vár (GCFuVa)
Szélesség N 48° 32,572'
Hosszúság E 21° 27,615'
Geoláda típusa: Virtuális geoláda
Látványnak lenyűgöző, ahogy a vár megjelenik a közeledő út felett. Fűzéren ünnepség, lépésben hajtunk át a zsúfolt kis falun. A vár parkolója is tele, rengeteg turista. Papucsban, ünneplőben. Egy nyugdíjas csoport szuszog felfelé, náluk még metszőolló is van. Profik. Felmászva a várhoz leolvassuk a jelszót egy tájékoztató tábla HÁTULJÁRÓL. Ismét bolondnak néz bennünket pár kiránduló, hogy mi határozott mozdulatokkal felrohanunk, behúzunk a tábla mögé és hümmögve, jegyzetelve bólogatva elégedetten jövünk elő. Benézünk a várba, sokan vannak és nem nagyon van látnivaló, csak a panoráma. Az szép, nézegetjük a falut is, és igyekszünk azonosítani a tereptárgyakat. Van amit sikerül.
Kéked - Melczer Várkastély (GCMelc)
Szélesség N 48° 32,662'
Hosszúság E 21° 20,939'
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
A kastélyban szálló működik, de van kinyomtatott engedélyünk, a láda az udvarban. Az engedélyt nem kérik, behatolunk. A láda megvan hamar, de rengeteg a hangya, óriásiak és csípnek. Jószerivel menekülünk. Nézegetjük, lehetne-e itt valami frissítőhöz jutni, de egy tábla szerint éppen zártkörű rendezvényt tartanak, inkább továbbindulunk.
Az utunk Telkibánya felé vezet, már múltkor kinéztük magunknak a helyet, megállunk. Kávét és kólát szerzünk, és jégkrémet. Megnézzük a bányászati múzeumot, először inkább kötelességtudatból, aztán végül tetszeni kezd: az adományozó család érdekes. Egy lelkész és a lányai – kész regény. Itt is lenne egy multiláda, de nem keressük meg, mert az egyik állomása valami barlangban vagy bányavágatban van, túlzott macera megtalálni. Inkább csak szétnézegetünk.
Bózsvai szikla (GCBORS)
Szélesség N 48° 28,375'
Hosszúság E 21° 28,171'
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
Nem így képzeltük. Azt gondoltuk, szikla – a magasban, hegytetőn, fel kell szuszogni és majd mászni, és még esetleg sziklamászni is. Ehhez képest a szikla épp az út szélén. A mászás egy fellépés. A legkényelmesebb találatok egyike. Azért érdekes képződmény, megbámuljuk. Mellette kis csónakázótó és templom, Bózsva várja a kirándulókat.
Augusztus 21.
Hejce (GCHEJC)
Szélesség N 48° 25,339'
Hosszúság E 21° 16,763'
Geoláda típusa: Multi geoláda (2V)
A környező falvak állapota lehangoló, nem gondoltuk, hogy ilyen kellemes meglepetés érhet bennünket. És persze Hejce gyönyörű. A házak felújítva, vagy éppen felújítás alatt, pincék, és fából faragott szobrok mindenhol. Itt is falunapra készülnek, főzés lesz, színpadot állítanak. A faluban sétálva egyszer csak egy róka jön velünk szembe, de nem nagyon hagyja magát lefotózni. Megnézzük a templomokat és a lezuhant szlovák békefenntartó repülőgép emlékművét.
Arkától Boldogkő váráig (GCARKA)
Szélesség N 48° 21,791'
Hosszúság E 21° 15,434'
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
Gyerekekkel, naplementében voltunk már itt, az óriási bozótban nem is találtuk meg a ládát. Majd most. Leparkolunk a falu szélén, séta föl a kaptatón. Nyomunkba szegődik egy jópofa kölyökkutya, néha a szívbajt hozva ránk a legváratlanabb pillanatokban ugrik elénk a bokrok közül. A bozót most is sűrű, túlságosan is. Vagy a ruhánkat szaggatja vagy a bőrünket karcolja, leginkább mindkettő. Nem szeretjük, kitolás az ilyen rejtés. Mozogni sem lehet jóformán, és alig találjuk meg a kivezető utat.
Visszaérve lesz tökéletes az alkalom: nem indul az autó. Lejtőn állunk, gurulunk, bepöccen. Szóval elektromos hiba, valószínűleg akkumulátor. Még szerencse, hogy szombat dél van. Irány valamilyen nagyváros, szupermarket (talán Miskolc a legbiztosabb), akkut venni, addig le nem állni, reménykedni, hogy tényleg az és annyi a baj. A GPS-re bízzuk magunkat, aztán egy faluszélen tábla egy házon: akkumulátorok forgalmazása. A kapu nyitva, megállunk. A gyerekek az udvaron, kihívják a gazdát az ebéd mellől. Jön, meghallgatja hogy jártunk, szívesen segít. Műszert hoz, tesztel, tényleg akkumulátor. Persze vehetek nála, megyünk választunk. Kis kínlódással beszereli, és fellélegezhetünk. A dolognak semmi előjele nem volt. Se nehezebb indítás se más. Egyik pillanatban még jó, aztán se kép se hang. A nagy ijedtségre megéhezünk-megszomjazunk. Irány Boldogkő vára, a középkori étterem. Levest eszünk, lestyános, vadhúsos, kenyérgombócos. Finom, bár Ny. túlzásnak tartja a kenyérgombócot. M. szerint az is rendben van. Elfogy még fejenként kb. egy liter bodzaszörp és már meg is nyugszunk.
A vár, melynek neve... (GCHAVA)
Szélesség N 48° 18,376'
Hosszúság E 21° 14,441'
Magasság: 209 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
No ez a falu a zsákfalvak másik fajtája. Lerobbant és leromlott házak, szomorú látvány. A láda a domboldalban, felszuszogunk, a kilátás nem nagyon különös. Látszik valamennyire Boldogkő vára és néhány mezőgazdasági vállalat. Nem az igazi.
Kőkapu, Károlyi kastély (GCKoKa)
Szélesség N 48° 25,623'
Hosszúság E 21° 26,480'
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda
Szállónk melletti tónál kellene megtalálnunk a ládát, de itt mindig akkora a forgalom, hogy nem könnyű megőrizni az inkognitónkat. Délutánonként itt, a tó körüli padokon napozunk, levegőzünk. A víz kezdetben mutatja a viharok és az áradás nyomait, aztán megnyugszik, leülepedik. Utolsó nap már rákok mozgását is látjuk, nem csak a halakat. A halak számára egyébként paradicsom – látunk horgászokat, de nem sok sikerrel próbálkoznak.
Persze olvasgatunk is a parton, figyeljük a nyaralókat és a kirándulókat. Mindenfélét látunk. Kétszáz kilós apa ötven kilós anyával csónakázik, ha az egy helyben körözés az. Végül a lány átveszi, így tudnak kikötni. Hallgatjuk a beszélgetéseket, jól szórakozunk. A láda megkeresését az utolsó napra halasztjuk, hátha legalább átmenetileg nem keltenénk feltűnést.
Végül itt látunk egy népes csapatot ládázni, ők nem zavartatják magukat, csörtetnek. Mi azért kivárjuk a legcsendesebb pillanatot és csak akkor ládázunk.
