Első cél: Sándor Bástya (GCSaBa)
Szélesség N 47° 47,997' Hosszúság E 18° 44,144' Magasság: 151 m
Az első láda csak úgy bemelegítésképpen Esztergomban. A Szent Adalberthez közel, de a Duna felől eléggé meredek domboldalon megközelíthető a hely. Mehetnénk lépcsőn is, de így kalandosabb. A ládát könnyen megtaláljuk, de már így Húsvét előtt is nagy a forgalom a Bazilika körül. Próbálunk nem feltűnőek lenni, reméljük sikerül. Látunk két fiatalt, amint függőágyat feszít ki két fa közé a parkban, de nem várjuk meg, hogy ott töltik-e az éjszakát. Szerintünk ahhoz még hűvös az idő, reméljük nem fáznak meg.
Második cél: Esztergomi séta (GCEGOM)
A láda 9 pont felkeresésével áll össze, volt is némi vita, hogy belefér-e egy napba. Győzött a női optimizmus, így nekivágunk. A séta a Bazilikától indul, a Szent Tamás hegy (J) és a belváros érintésével a Duna partra, és a Mária Valéria hídra visz le. Mind a 9 állomáson információkra kell vadászni, hogy végül összeálljon a jelszó. Egy szó, egy betű, egy évszám a megfejtés. Vigyázni kell, mert az ember könnyel elfelejt jegyzetelni. Mi vigyázunk, és sikerül megfejteni a jelszót. Persze a pontokat nem sorrendben járjuk végig. Mivel még korán sötétedik, és mi későn vágunk neki a túrának, ráadásul a Sándor Bástya meghódítása is elfárasztott bennünket, csak 8 pontot tudunk felkeresni. A 9. harmadnapra marad. Jártunk már Esztergomban, de most olyan dolgokat láttunk, ami előzőleg elkerülte a figyelmünket. Ilyen volt pl. a római mérföldkő, az árvíz szintjének emléktáblája a Főtéren (Ny.-t ellepte volna a víz). Újra megcsodáljuk a főtéren a feszített víztükrű szökőkutakat.
Harmadik cél: Klastrompuszta, a pálosok fészke (GCKLPU)
Változó minőségű utakon érkezünk, gyakorlatilag a célig kocsival. Megkerülve a kolostor romjait hamar megtaláljuk a ládát. Az idő gyönyörű, süt a nap, nem is fázunk. Nézelődünk és fotózunk ez kicsit. Bejárjuk a romokat, elolvassuk az információs táblákat, mindent megtudunk a pálosokról. Talán a legtöbbször feloszlatott rend.
A helyreállítás fokából látszik, hogy szoktak itt szertartásokat tartani. Szerintünk ideális helyszíne lehet esküvőknek.
Míg nézelődünk, érkezik egy másik csapat, azt gondoljuk szintén kesserek, vigyorogva nézzük, merre indulnak. Meglepetésünkre egy villanyoszlophoz igyekeznek, és ott matatnak valamivel. Alig várjuk, hogy továbbálljanak és megnézhessük, hogy mit csináltak. Kiderül, hogy az országos kék túra pecsételő helyét találtuk meg. Le is pecsételjük a papírjainkat.
.jpg)
Negyedik cél: MAGYAROK EREDETE (GCMagy)
Pomáz mellett ősi magyar kultuszhelyet ígér a leírás. Miután leparkolunk elindulunk megkeresni a ládát. A hely kopár, szemetes, rendezetlen. Az épületek festékkel összemázolva. Az egész egy nagy csalódás.
A ládát nem találjuk meg, a nyomokból egyértelmű, hogy tönkretették, kirabolták. A helyét lefotózzuk, hogy ezzel igazoljuk a megtalálást. A közelben tizenéves gyerekekből álló önkéntes-tűzoltó csapat gyakorlatozik. Amíg mi a ládát keressük a bokrokban, ők dohányozni bújnak mögé. Talán azért, hogy legyen mit eloltani. Megegyezünk velük, hogy nem fognak a képeinken szerepelni. Pedig megérdemelnék.
Lefotóztatjuk magunkat az emlékhelynél, majd indulunk tovább.
Ötödik cél: Szent kút (GCmkut)
Egy újabb csodatévő forrás, ezúttal Pilisszentkereszt közelében.
A forrás jól kiépített, egy kis szentély is fogadja az érkezőt, szigorú intéssel: írásos anyagot ne hagyjon ott senki.
Itt futunk bele először ládakereső csapatba. A jelek egyértelműek, háromtagú család szerkentyűvel a kézben mászik fel a hegyoldalban. Először úgy döntünk, megvárjuk míg végeznek, nem zavarjuk meg őket. Addig iszunk a forrásból, és szétnézünk. A vízért sorba kell állnunk, van, aki 4-5 20 literes kannát is megtölt. Csoda ipari méretekben. Várjuk, hogy lejöjjön a csapat a hegyről, de a türelmünk egyre fogy. Végül úgy döntünk, közelebb megyünk - vegyék észre, hogy jönnénk. Közelítünk, közelítünk, nem vesznek észre. Letáboroznak, eszegetnek, hosszú távra berendezkednek, pedig már csörtetünk. Nem bírjuk tovább, odamegyünk. A ládát vissza sem rejtik, mondjuk: majd inkább mi.
Miután lemászunk (utolérve az előző csapatot) ismét megtöltjük a kulacsainkat, és indulunk vissza a kocsihoz, és tovább a következő célhoz.
Hatodik cél: Dobogókői séta - avagy a Téry-út folytatása (GCDko)
Dobogókőn drágán parkolunk és óriási a tömeg. A jó idő és a háromnapos ünnep kicsalogatta a városi népeket.
Első feladat, mosdót keresni. Az Eötvös turistaházat igazából ki akartuk hagyni, de ha már így alakult, kézenfekvő megoldásnak tűnik. A mosdó
A bablevesünk egész jó, az édességünkről elfelejtkeztek. Miután rákérdezek, megkapom a szomszéd asztal számláját. Cserében nekik jut a desszertünk. Újabb csere után mindenki boldog. Eszünk, majd kifizetjük a hozzávetőlegesen összeállított számlát, és indulunk ládát keresni.
Menet közben elámulunk a Táltos hagyaték őrzői által állított emlékhelyen. Istenanyánk gyermekeit ábrázoló képeket látunk a fák törzsére akasztva. Jól megfér itt egymással Emesétől Mátyás királyig mindenki. Itt figyelünk fel egy különleges turista párosra. Egy kopasz, tetovált fiú kísér egy tűsarkakon billegő, nagyon mini szoknyáját húzgáló lányt. (Ny. szerint a lány korához mérten a szoknya TÚLSÁGOSAN rövid volt.) Sokáig törjük a fejüket, vajon hová indultak? A szembe jövő bakancsos turisták is jókat mulattak rajtuk.
A láda koordinátáit egy feladat alapján számíthatjuk ki. Az első részt egy mikro-láda rejti, a második információhoz mérnünk kell. A két részből áll össze a valódi láda helye. Keresünk, mérünk, osztunk, szorzunk. Elindulunk megkeresni a ládát, kezünkben a műszerrel. Már közeledünk, amikor egy szembejövő pár állít meg bennünket, és megkérdezik, hogy a GCDKO-t keressük-e. Egy pillanatra megijedünk, de aztán beugrik, hogy ez a láda rövidítése. Ők nem találják, kérdezik: egyeztethetnénk-e. Persze. - mondjuk. Kiderítjük, hiba csúszott a számításukba. Megkeressük a ládát, vadregényes hegyoldal-mászás következik.
Mire végzünk, jólesik beülni az átmelegedett autóba.
Hetedik cél: Cserepes-völgyi fejtörő (GCret)
Levezetésképpen egyszerű, jól megközelíthető hagyományos ládát keresünk meg. Érdekessége, hogy csak egy fejtörő megfejtése után lehet kinyitni a ládát. Könnyen megtaláljuk, viszonylag könnyen megoldjuk a fejtörőt.
Ezzel vége is ennek a napnak.
Másnap begyűjtjük az Esztergomi sétából (GCEGOM) elmaradt 9. helyszínt. Gyönyörködünk a panorámában a Szent Tamás hegyről. Aztán megebédelünk a Csülök csárdában, meglepő módon tepsis csülköt. Fantasztikusan finom. Ebbe a napba már csak egy kis kávézás fér bele a Duna parton, és bekukkantunk a Bazilikába is. Estig nyögünk a csülöktől. Este még elindulunk egy kicsit sétálni, de a sarokról visszafordulunk. Győzött a csülök.
Hazafelé...
Nyolcadik cél: Istenanya Szentkútja Szurdokpüspökin (GCIAKU)
Hazafelé ejtjük útba ezt az újabb szent kutat. Vajon kálvinistákra hogyan hat a csodatévő víz? A biztonság kedvéért nem hagyjuk ki. A megtalálás nem megy könnyen, sáros földutakon cikázunk. Már majdnem feladjuk, de végül rátalálunk. Ezt a helyet is a Táltos hagyaték őrzői vették pártfogásukba. Ugyanazokat a képeket látjuk itt is, mint Dobogókőn. A hely nagyon rendezett, a kutat egy fából készült, szárnyait szétterjesztő sólymot formázó építmény fedi. Először felmegyünk a forrás mögött, a hegyoldalban, és egy remetebarlang fölött megkeressük a ládát. A talaj sáros, csúszós és NY.-n nem a turistabakancsa van. Mégis megoldjuk, de mire leérünk iszonyú sárosak vagyunk. Nekiállunk leverni a cipőnkről a sarat, csinálunk pár fotót, és megtöltjük a kulacsokat vízzel. A vízvétel itt is ipari méretekben folyik, egyenruhás irányítja a folyamatot, és profi eszközök segítik a vízvételt.
A sor hosszú, és sokan ülnek ott csak beszélgetve. Hátha így is gyógyít a hely. Velünk is azonnal kapcsolatba lépnek, látva kulacsunk kis méretét előreengednek. Közben megkérdezik honnan jöttünk, és azonnal sorolják Debrecennel kapcsolatos élményeiket.
Tanulmányozzuk a tanító táblákat, a táltos gyógyítás részleteivel is tisztába kerülünk. Közben érkezett egy fiatal pár, kezükben szerkentyűvel nekivágnak a hegynek. Illetve csak a fiú, a lány lent álldogál és látványosan unatkozik. A fiú hamar lejön, és mivel látta, hogy pár perccel korábban logoltunk a ládában, kíváncsian méregeti a kút körül álldogálókat.
Aztán kocsiba pattannak és elporoznak. Mi is indulunk, és közben azt találgatjuk, vajon a vízért érkezők mit gondolnak az egymást érő, műszerrel a kézben hegyre felrohanó, majd elszáguldó csapatokról.
Hazafelé a szokásos halászlénk a kedvenc halászcsárdánkban, mely most olyan zsúfolt, hogy egy halszálkát sem lehet leejteni.
Esztergomban már jártuk nyáron is, tetszett, szívesen megyünk vissza később is. A Pilis azonban nekünk csalódást okozott, nagy a tömeg, és a természet is szebb a Bükkben. Legalább is szerintünk. Azért érdekes, a maguk módján különleges helyek ezek. És az a képességünk, hogy örömünket leljük embertársaink megfigyelésében és kiélvezzük az adódó szituációkat, ezt a kirándulást is emlékezetessé tette.
