Geocaching

Az első geocaching túra idén, Sátoraljaújhely környékére, ahol már jártunk, de még maradtak elvarratlan szálak. A városban több is, de a környező hegyek is vonzanak bennünket az edzéssel töltött tél után és az első kinézett teljesítménytúra előtt. Szóval kipróbálnánk a hegymászást is, tesztelnénk a karbantartott állóképességet. A terv szerint 14-15 kilométeres túra vár ránk, hegyen és völgyön, egy része városban, laposan.

A város túlsó felén kezdünk, a Tescoban frissítünk, beszerezzük a szénhidrát-tartalékot a túrára. A Tescora Ny. emlékszik, valahogy ez nekem törlődött. Nekem a Jysk rémlik, neki az nincs meg. Parkoláshoz visszajövünk a Lidl parkolóba, a kocsi itt vár meg bennünket. Az első pont annyira közel van hozzánk, hogy el is megyünk mellette és csak visszafelé gyűjtjük be. 

Így az első találat a főtéren álló templom

449. R.k. plébániatemplom Sátoraljaújhely (GCRKPS)

Magasság: 112 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A rejtés a templom előtti sövényben - lenne. De éppen nagyon megnyírták, és ennek valószínűleg áldozatául esett. Szerencsére gondoskodtak pótjelszóról, leolvassuk a falról és sétálunk tovább.

Sátoraljaújhely, séta Zemplén fővárosában (GCsjhs)

Magasság: 100 m 
Geoláda típusa: Multi geoláda (4V)

A város látványosságain vezet végig bennünket a séta. Néhol érdekes, máshol kevésbé. Emléktáblákat keresünk, iskola és börtön falán, szobrot, ilyesmit. Jó az idő, a GPS néha bizonytalan a zegzugos utcákon.

Sátoraljaújhelyen, a trianoni határon (GCSATH)

Magasság: 102 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A séta pontjai közben jutunk el a határhoz, amire még emlékezhetünk gyerekkorunkból, amikor úttorlasz választotta el a két országot, itt éppen egy utcát kettévágva. Most már a nyomát is csak keresve lehet megtalálni.

Miután végeztünk a városban,  kimegyünk a városból, fel a hegyre. Az első kísérlet nem jól indul. Az út viszonylag rendezett pincék és viszonylag rendetlen nyaralók között vezet. Itt-ott szemétlerakó helyek, némelyik nyaralóban láthatóan laknak. Van kert, ahol kihasználják az első tavaszi időt és kertészkednek. Egy kertben gazt égetnek, hatalmas füsttel. Máshol főz a család, sok helyen kutyák őrjöngenek.

Sátoraljaújhely Hősök temetője (GCHOS2)

Magasság: 163 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Még a nyaralók között érjük el a temető kerítését, kis pánik jön, hogyan jutunk át? A bejárat tényleg a temető túloldalán lesz? A kerítés megmászhatatlannak tűnik, és meglepően hiánytalannak. A nadrágunk folytonosságát nem is akarjuk kockára tenni, szóval majdnem lemondunk a ládáról, amikor feltűnik egy hátsó bejárat. Bemegyünk, könnyen megtaláljuk a megfelelő keresztet és a köveket átforgatva megvan a láda is. Eszünk és iszunk, és nekivágunk a hegynek.

Perilla könnye, avagy a Cholnoky-gejzírkúp (GCPERI)

Magasság: 200 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Emelkedik rendesen, de ami nagyobb baj, ragad is. Bár régen volt eső, és már az olvadás is csak emlék, mégis komoly erecskék jönnek velünk szembe, ragad a sár, süllyed a talaj. Erre nem készültünk, némi küzdelem után feladjuk, visszamegyünk. Leereszkedünk a városba, és megpróbálunk esélyt adni egy másik útvonalnak. Ezen nagyobb szerencsével járunk. Szinte végig aszfalton megyünk, nem is kérdés, hogy felérünk. Az emelkedést jól bírjuk, keressük az ismerős helyeket, ahol korábban már jártunk. És figyeljük az újdonságokat is. Egy libegőt ismerünk, libegtünk is, de most lett egy másik, két hegy közötti drótkötélpálya . Van rajta forgalom, folyton halljuk a kiáltásokat és sikolyokat, ahogy átszelik a levegőt. Ezt valamikor azért ki kellene próbálni. A drótkötélpálya eleje a libegő végállomása, vége pedig a Kálvária. 

De most inkább bekanyarodunk az erdőbe, hamar felérünk a nyeregre és könnyű sétával megtaláljuk a következő ládát. A gejzírkúpot nehezen tudjuk beleképzelni a megtalált sziklába, de hiszünk a leírásnak. 

A következő láda a várdomb lenne, de kerítés zárja el  az utunkat. Valamiféle tábor, de benne templom is a kerítés mögött. Odabenn emberek, mintha esküvő készülne. Megkerülni az egész objektumot nincs kedvünk, bemászni mégiscsak kínos lenne egy esküvőre, szóval ezt most kihagyjuk, legközelebb megpróbálunk másik úton, a másik oldalról megközelíteni.

Indulunk vissza a városba, elegáns nyaralók és drága házak között ereszkedve. Ha korábban láttuk a szemetes és elhanyagolt hegyoldali részt, most látjuk a gazdagot is. Még a kutyákon is látszik a különbség.

Találunk egy elrejtett emléktáblát, aztán be is zárul a kör, leérünk.

Az év végi ünnepek környékén már hagyományos kirándulásunkat idén éppen szilveszteri elfoglaltsággá tettük. Ezzel elintéztük azt is, hogy az éjfélváró buli előtt ne legyünk túl pihentek, de azért nem rossz módja a ládakeresés az elfáradásnak. Volt már olyan téli körutunk, ami hidegebb volt, idén szép az idő és tulajdonképpen enyhe is, bár nyomokban hó takarja a vidéket. A szilveszteri körút megtervezésének egyik baja, hogy sok minden nincs nyitva, frissítőállomásokat zárva találunk, már ha vannak egyáltalán. És a megtalálható ládákhoz egyre többet kell utaznunk. A geocaching egyik szabálya úgy látszik ez: a közelben hamar elfogynak a ládák.

A választás végül az ország keleti csücskére esik, itt még van egy-két körútra való, jól felfűzhető láda. Tizenhárom célponttal készülünk, és idén mindet be is gyűjtjük, az idő is elég és a lendület is kitart. 2016-ban nem is volt még igazi geocaching ámokfutásunk, most bepótoljuk.

Pusztító tűzvész Szatmárököritón (GCPTSZ)

Magasság: 105 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Az első láda az, amelyet némi megszorítással mondhatunk eredményesnek. Ököritófülpösön megvan a helye, egy régi tűzvész emlékhelye, de maga a láda hiányzik. Más is kereste hiába, így nem erőltetjük, fotókat készítünk, bár a ládát nem jelölik betegnek, és kérjük a rejtőt, fogadja el ezek alapján a megtalálást. A rejtő mostanában nem aktív, nem gondozza elrejtett ládáit, és a honlappal sem foglalkozik, szóval várjuk az elbírálást. Szabály szerint ha harminc napig nem reagál, az egyesületi logbíró hivatalból magához vonja a döntést. Szóval legkésőbb akkor lesz majd eredmény. Azért tényleg ez az egyik nagy baja a játéknak: a rejtők lelkesek, rejtenek egy csomó ládát, jó messze gyakran a lakóhelyüktől, aztán amikor a lelkesedés megcsappan, a ládák karbantartás hiányában lerongyolódnak, eltűnnek. Aztán a rejtő már azzal sem foglalkozik, hogy betegre állítsa, és jönnek a keresők, akik csalódnak. Az egyesület megoldása az ilyen esetekre az elhanyagolt ládák adoptálása, de azért ez meglehetősen nehézkesen megy. Talán fontosabb lenne a rejtők kitartása és talán önmérséklete.

Porcsalmai séta (GCPOSE)

Magasság: 113 m
Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1V)

Porcsalma ládája egy falusi séta lenne, de mi inkább kocsival járjuk be, olyan nagyon érdekes látnivalót így sem hagyunk ki. De a sétához azért hideg van. Az első megálló egy kis park, a tuják között turkálunk a mostanában egyre divatosabb kis felakasztott csőládáért, aztán a templom előtt leolvassuk az emlékmű táblájáról a jelszó részletét. Fotózunk és megyünk tovább.

Csenger középkori temploma (GCCSKT)

Magasság: 109 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Csenger a körút legnagyobb települése. Főterén pizzériákat mutat a térkép, reméljük, hogy itt majd átmelegedhetünk, ehetünk és ihatunk, na meg mosdót is találunk. Hát szilveszterkor nem. A pizzériák zárva, a felirat szerint készülnek az ünnepi vendégekre, a megrendelt hidegtálakat lehet esetleg átvenni, telefonos egyeztetéssel. Úgyhogy marad a ládakeresés. A templomot körüljárjuk, a főtér nem nagy, de érdekes, régi és újabb impozáns épületek, persze mind zárva, a hatalmas könyvtár is. A láda megtalálását botanikai vita nehezíti, nem értünk egyet a rejtő meghatározásával. Agavé bokrot ír, de ahol végül a láda van, az biztosan nem az. Van pár agavé, de messzebb, nyilvános helyen. Ami a ládát rejti az nem is bokor. De végül a rutinos szem kiszúrja a rejteket takaró követ és megtaláljuk amit kerestünk.

Beugrunk a boltba, szerencsére nyitva és frissen sült olivás stanglit eszünk, kávézunk az automatából, szóval azért frissülünk. Még lottóznánk is, de olyan sokan akarnak előttünk szerencsét próbálni, hogy inkább elhalasztjuk.

Az elhagyott falu - Nagygéc (GCNGCT)

Magasság: 121 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A következő megálló Nagygéc, mely elhagyott faluvá a hetvenes évek egyik nagy árvizekor lett. A készülődés közben olvasunk a történetről a láda adatlapján, és tényleg elhagyott helyre készülünk.

Mekkora tévedés!

A helyen komoly változások, emlékhely, látogatóközpont, határrevízió, Nagymagyarország-romantika. És a fogadóközpontban ügyelet, tehát mindent megnézhetünk, illetve egy kedves hölgy mindent megmutat nekünk. A látogatóközpontban mosdó is van, szerencse és hála...

Aztán van itt még vetítőhelység, előadótér, a szomszédos épületben kis kiállítás a környék történelméről, történelmi családjairól (köztük Haynau, ki gondolta volna...) képek az árvízről, helikopteres mentésről, minden érdekes. Van némi ősmagyar misztika, a ház tájolása állítólag jelentős, a fények mozgása meghatározott, bár ezt később nehezen dolgozzuk fel, mert egy kör alakú épület, melyen minden irányban van ablak, miképpen lehet vajon égtájakhoz tájolva. Lenne még benne lézer, ami az égre vetít, ha valaki meghal (ezt sem értjük pontosan), de a fénysugarat nem engedték a repülés biztonsága miatt. Van az épületek mellett kert, gyümölcsfák a történelmi Magyarország minden szegletéből települések által szponzorálva, komoly táblákkal. Most még csak csemeték, később szerintem túl sűrű lesz a hely. Ha el nem fogy a pénz és a lelkesedés és el nem hanyagolják ezt a helyet is. Van még egy emlékmű, amiben van egy kristály, ami az év egy konkrét napján vetít valami jelentőségteljeset, csak sajnos eddig borult volt az idő, még nem vetített. A földön Nagymagyarország rajza, ez felülről látszik. És látszik, mert van kilátó is. Ez állítólag Kolontárra készült, de ott nem lehetett, ezért ide hozták. Jó időben látható belőle a Kárpátok vonala. Most persze sajnos párás a levegő.

És van még az elhagyott falu kis temploma. Néha használják is, régebben egyetemisták igyekeztek megmenteni az enyészettől, most lett rá pénz is, rendben az ablakok (szépen törik is a fényt, a templom hibátlanul van tájolva, és van is értelme), lefestve a karzat, új az úrasztala. Kék szín a divat a környék reformátusai között, sajnos itt több árnyalat rontja az összhatást, és a festés is néha kérdéseket vet fel. Bibliai motívumok és pogány ősmagyar szimbolika vegyül, láthatóan a művész nagy lelkesedéssel alkotott.

A templom hangulatos, a faluból mellette csak néhány romos ház és egy múzeumként működő magtár áll. Ez utóbbi magánkézben van, most zárva. Nyaranta nagyobb itt a forgalom, a gondnoknő csoportokról és nagy találkozókról mesél, amikor a kitelepítettek és leszármazottaik összegyülekeznek a régi faluban. Ma mi voltunk a látogatók, de legalább nem várt hiába. Végül elbúcsúzunk tőle és Fülestől, az őrkutyától, aki láthatóan nagyon otthon van, és bár először tartott némi távolságot, aztán hamar összebarátkozott velünk.

Szamosbecs Református temploma (GCSZAM)

Magasság: 119 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A megtervezett körút nem nagy távolságot ölel fel, pár kilométerenként következik az aktuális megálló. Szamosbecs is közel van, nem is gondoljuk, hogy sokáig kellene itt keresnünk a ládát. A környéken egyébként rengeteg az árpádkori templom, egy rejtő gondosan végigjárta és végigrejtette a környékbeli falvak templomait, így semmi érdekes nem kerülheti el az érdeklődők figyelmét.

Azonban itt a körút második nehéz találata. A templomon körben kavicsos borítás (egyébként errefelé ez divatos, sok más templomnál is találkozunk a megoldással), és a feladat egy pici doboz megtalálása lenne, kövek alatt. De milliószámra hevernek a kövek, keresünk egy ideig, aztán feladjuk. Fényképet készítünk, azzal kérjük a találat igazolását, és a rejtő ezt hamar el is fogadja.

Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (GCSZTF)

Magasság: 116 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Kezd az útvonal bonyolódni, a térkép szerint létező utak néha a valóságban nincsenek meg vagy járhatatlanok, most kiváló aszfalt köti össze a szomszédos falvak szélső utcáit. Menet közben másokkal is találkozunk, akik szintén hobbijukkal zárják az óévet: vadászok jönnek szembe. Jól és kevésbé jól nevelt vizslák élvezik a munkát, láthatósági nyakörvekben, gazdáik fegyverekkel, terepjáró fácánokkal és nyulakkal megrakva. A vadászat nem a mi sportunk.

Csegöld, Görög katolikus középkori templom (GCGKKT)

Magasság: 117 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A láda egy kis gyalogoshíd alatt várja a megtalálókat, mivel nincs forgalom, nyugodtan ereszkedünk alá, a vízmosás most éppen száraz árkába. Tétovázunk, merre kellene továbbmenni, de visszatalálunk az útvonalunkra.

Szamossályi ferde tornyú temploma (GCSZST)

Magasság: 113 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Közeledve a Szamoshoz felmerül, hogy el kellene kerülni a közeli, de télen nyilván nem működő kompot. Végül sikerül, nem is lesz a dolog igazán izgalmas. A ferde tornyú templom tornya tényleg ferde, miért kellene Olaszországba utazni ilyen csodáért? A ládát itt is bokor őrzi, a templom mellett. Látunk egy macskát is, éppen sikeres vadászata áldozatát viszi előlünk biztonságos helyre.

Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (GCRTFH)

Magasság: 116 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Itt már tényleg találkozunk az elnéptelenedő települések szegénységével. Hermánszeg utcáit járva látjuk, hogy azok bizony egyformán elhanyagoltak, itt már nem csak a településszéli utcák a leromlottak.

A kis haranglábban találjuk meg a ládát, a templomon pedig ismét látjuk a kék festést.

Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (GCKTGY)

Magasság: 115 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A láda a templom mögött, elhagyva a falut, a töltés menti bokorban várakozik. Itt már mulatunk azon, hogy a rejtő a leírásban külön hangsúlyozza a dobozok mind a négy fülének gondos visszazárását. Ez a láda például éppen törött, beázott és befagyott, így négy füle visszazárhatatlan. Logunkban üzenünk a rejtőnek, talán gondjaiba veszi a sérült rejtést.

A templomnál nem is járunk, az utunk elfordít bennünket a következő rejtéshez.

Falu Végén Kurta Kocsma (GCFvkk)

Magasság: 108 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Itt már ismét időszerű lenne egy frissítőállomás, kezdünk sietni, zárul a kör. Tunyogmatolcs már egyszer szerepelt a próbálkozásaink között, akkor egy kitartó mugli család akadályozta meg az eredményes keresést, és inkább feladtuk, nem akartuk elárulni a játékunkat, kockáztatni a láda biztonságát.

Most találhatnánk pótjelszót is, de mivel senki nincs a közelben, és nincs meg a pótjelszó, megkeressük a ládát, illetve apró hengert, ezúttal fa üregében, a vízparton, ahol állítólag egykor Petőfi kurta kocsmája állt.

Kocsordi Unitárius templom (GCKOUN)

Magasság: 115 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Utolsó előtti láda, a templomkert zárva. Átmászni nem szertnénk, ezért itt is a pótjelszót rejtő apró hengert keressük a templom mögötti utca örökzöldjeinek ágai között. Pár szúrás és némi kutakodás árán megtaláljuk.

Magyarország Első Közvilágítása (GCMEKO)

Magasság: 105 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Mátészalkán is jártunk már, akkor a múzeum ládájával gyűlt meg a bajunk és a közvilágítás emlékhely valahogy kimaradt. Most megkeressük, az első villamosított ház, melyet egy molnár saját malmáról üzemeltetve alakított ki, és amelyhez egy közvilágítást is szolgáltató villanyoszlop is tartozott, érdekes. Persze nem vagyunk biztosak a történet igazságába, lehetséges, hogy az első nem is az első, de az oszlop megvan, a pontot begyűjtjük. Örökzöld bokor ágai között rejtőző pici hengerből.

És frissítünk is a mátészalkai Tesco-ban, melyet már könnyen találunk meg. Innen aztán már indulhatunk haza. Ránkesteledik, és a gps hihetetlen bakikkal navigál. Ha hallgatunk rá, mindig eltévedünk. Ez egy ilyen út, jobb nem figyelni rá, egészen eszement javaslatai vannak. Végül inkább már csak a tréfa miatt hagyjuk bekapcsolva, és azzal kínozzuk, hogy a jól ismert úton megyünk haza, míg ő kétségbeesetten ragaszkodik a marhaságaihoz.

Út közben családi telefonok, otthon lencse és sült tök, remek zárása az évnek a geocaching.

Na mi aztán nem adjuk fel: volt egy próbálkozásunk korábban Cserépvár ládájánál, ami az eső miatt meghiúsult, és azóta sem hagy nyugodni bennünket. Egyértelmű volt, hogy vissza kell jönnünk ide, most sort kerítettünk a visszatérésre.

Az őszi szünetre rengeteg mindent terveztünk, de bele kell férnie egy kis kirándulásnak is, mert az idő még mindig annyira jó, hogy a kabát gyakran sok - nem is lenne rá szükség, ha nem a zsebei rejtenék a komplett geocaching felszerelést, fényképezőgéptől a pótakkukon át a szemüvegig, fényképezőgép-állványig stb. stb.

Nem indulunk túl korán, nem tervezünk túl sok célt, bár nem lenne rossz tíz ládát begyűjteni egy menetben, ezzel ismét felkerülhetnénk az "ámokfutók" listájára a ládászok évvégi statisztikai összesítésében. Végül ezt nem erőltetjük, az ebéd elbágyaszt bennünket, de erről majd később.

Menetben zenét hallgatunk, Tiszafüreden, a Tesco az első frissítőhely, ha már szerencsésen megtaláltuk amikor biciklivel jöttünk. Eddig évekig jártunk el mellette, nem is sejtve, hol bújik. Veszünk egy kis szénhidrátot, vizet, aztán Poroszló után elkerülve Füzesabonyt, irány Cserépvár. Az utak nem lettek jobbak, ahogy közeledünk fogy a forgalom, és lassul is. Aztán az utolsó szakaszon már nem látszik, melyik az út, melyik a kátyú, melyik a folt - borzalmas, szinte járhatatlan. Lépésben haladunk, és most nem a falu felől támadunk, hanem egy hegyi út végén keresünk parkolót. Ez az út nem jobb, bár nem is rosszabb az eddiginél, lépésben kerülgetjük a krátereket. Aztán felérünk, egy tábor lezárt bejáratához, ahol egy kis templom és még egy kápolna-féleség áll a kerítés mögött. Lezárjuk a kocsit, és indulunk a GPS jel után.

431. Cserép-vár (GCCSVA)

Magasság: 279 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Annak azért örülünk, hogy a mi ösvényünk szinte hibátlanul járható. A többi szem előtt levő csapás súlyosan sáros, az általunk követett csak a kis fahidak nedves deszkáin csúszik. A keresés most hamar eredményes, az ösvény közel visz a célhoz, aztán bevágunk a fák közé, és gyakorlott szemünk kiszúrja a ládát rejtő korhadt kidőlt fatörzset. A vár egyáltalán nem látszik, már csak a neve őrzi. Az előző kísérletre emlékezve mintha az utak is rendezettebbek lettek volna itt a hegyen, most rendesen benőtték őket a gaz és a fák hajtásai. Gondolkodunk rajta, hogy megpróbálunk egy jól járható utat keresni, de végül inkább ugyanott megyünk vissza, ahol jöttünk. A kocsihoz visszatérve egy helyen találunk szép kilátást nyújtó nyiladékot, és pár fotó után indulunk is tovább. Persze csak lépésben, kerülgetve a csapdákat, ahol lehet. Beérve a faluba meglepődünk, nagyobb mint gondoltuk.

432. Cserépfalu tanösvény (GCCfto)

Magasság: 230 m
Geoláda típusa: Multi geoláda (2H+2V)

Cserépváralja és Cserépfalu között van egy rövid út a térképen, ezektől megtanultunk tartani. Érdekes, de ez most jobban járható, mint vártuk. Bár valószínűleg csak a korábbi szakaszhoz viszonyítva járható jobban. És hihetetlen kanyarok kísérik ezt a rövid szakaszt, a hegy nem indokolja, mégis szerpentin jellegű. És pár derékszögű kanyar, nyilván követve a régi dűlőutak vonalát a szőlőtáblák között. Hamar meglátjuk a templomtornyot, arra vesszük az irányt. A tanösvény első pontja előtt, egy kis utcában hagyjuk a kocsit,  a faluszéli utcában. Pár kutya érdeklődése mellett kiválasztjuk a megfelelő ösvényt, és már meg is van az első látnivaló, a barlanglakások. A környéken jól ismert jelenség a tufába vájt barlang, voltunk már ilyen helyen ládázni, sőt konkrétan itt a Cserépfalui barlangoknál kirándulni is, még a ládász-szenvedély elhatalmasodása előtt, kollégákkal. Miután leolvassuk a jelszórészletet, felkapaszkodunk a kis kilátóhoz, ami kifejezetten jópofa építmény. Némileg félrevezető a leírás, de azért megtaláljuk a jelszó esedékes részletét itt is.

A harmadik pont a pincesorhoz vezet, pontosabban egy barlanghoz, melyet a feliratok alapján nótás kedvű kirándulók koncerttermévé alakítottak, biztosan szuper akusztikával. Elképzeljük, milyen lehet, ha egy lelkes nyugdíjascsoport - esetleg borkóstolás után - nótázni kezd itt, élve az alkalommal. biztosan jó lehet.

Az utolsó jelszó-részlet a pincesor végén az erdőben, könnyen megtaláljuk. Visszasétálunk a kocsihoz, csatlakozik hozzánk egy kutya, persze hergeli a többieket, biztosan azt gondolják a falusiak, hogy hozzánk tartozik, pedig csak szórakozunk rajta, végül aztán lemarad.

Megfontoljuk, nem kellene-e ebédelni, Bogácson egész jónak tűnő éttermek vannak, de úgy döntünk, inkább majd a noszvaji ládák után.

433. Noszvaj barlanglakásai (GCNOBA)

Magasság: 271 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Az első találat a falu szélén, a helyi barlanglakás-sor. pár méterre parkolunk, és látjuk, hogy itt némelyik lakás még (vagy már) bizony lakott. Az utolsó barlangok bekerítve, belépődíjat fizetünk és megnézzük. Valószínűleg nyáron lehettek itt művészek alkotótáborozni, pár alkotást megnézünk.

434. Noszvaj - Millecentenáriumi Emlékmű (GCNOMI)

Magasság: 309 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

A falu közepén parkolunk, nyaralók és pincék mellett felsétálunk a falu széli dombtetőre. Nagymagyarország fehér kőből rakott körvonala és egy oszlop alkotja a milleniumi emlékművet. Érkeznek előttünk is, utánunk is, egészen nagy a forgalom a dombtetőn. A láda a domboldalon, az erdő fái között, elsőre elbizonytalanodunk, de aztán meg tudjuk találni.

És úgy döntünk, megérdemeljük az ebédet. A választás Síkfőkútra esik, a Rozmaring étteremre. A hosszú hétvége miatt a hely tele, felmerül, hogy talán nincs is szabad asztal, de kerül egy kétszemélyes, a fedett teraszon. A pincérek küzdenek a tömeggel, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Nem pontosan emlékeznek, ki rendelt már és ki nem, majdnem megkapjuk a szomszéd asztal ételeit. Ilyen is volt már a praxisunkban, most sem bosszankodunk, mert az igazi baj az lett volna, ha helyet sem kapunk, nem igaz? Végül némi várakozás után rendelhetünk, pizzát kérünk (Carciofi e pancetta: gyúrt mozzarella, articsóka, húsos szalonna, parmezán, olíva olaj; a másik pedig paradicsomos pármai sonkás rukkolás). Kissé apad a vendégsereg, viszonylag hamar jön is a pizzánk. Az italunkat persze majdnem elfelejtik, végül megkapjuk, bodzás és körtés-rozmaringos limonádé. Finom. És a pizza is. Most is cserélni akarunk félúton, de visszacseréljük, mindenki elégedettebb azzal, amit elkezdett. A pizza nem mirelit, vékony tésztás, jó minőségű feltétekkel, szabálytalan szélekkel, megpirult hólyagokkal: nagyon finom. Pár éve eljárunk ez előtt a hely előtt az egyetemistákkal, van, hogy évente kétszer is, most végre kipróbáltuk, és megérte. Rendelünk még két kávét és egy tiramisut, ez is házi készítésű és nagyon rendben van. De a jóllakott gyomor keresztülhúzza a számításokat, lebeszéljük magunkat a túrázásról, mert terveink szerint éppen faluszéli hegymászás jönne. Inkább úgy döntünk, megkerüljük a tavat és indulunk haza.

Pár lépés a tó az étteremtől, többen sétálnak a partján, vadkacsák szedegetnek. Csónakok és vízibiciklik már nincsenek, de a tavat tápláló Szent Imre forrásra épített kis malomkerék még forog. Persze éppen ellentétes irányban, nem úgy, ahogy a józan ész diktálná, de ettől csak még jópofább.

435. Szihalmi Kálvária (GCSZIH)

Magasság: 117 m
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda

Azért útban hazafelé még megállunk Szilhalom közepén, éppen csak félrehúzódva a főúton. A kálvária igazi alföldi építmény, éppen csak egy kis dobot tudtak emelni a stációk felállításához. A stációk itt érdekes kis szekrények, vasajtó zárja el a kődobozokat. Kinyitjuk és rengeteg telelésre készülő bogár között a helyi kőfaragók műveit találjuk. A ládát megtalálni nem egyszerű. Egyrészt nagy a mugli-veszély: füvet nyír egy fiatalember, egy kislány kutyát sétáltat. Nagyon barátságos a gazdi és a kutya is, összebarátkozunk, könnyen. A láda megszerzéséhez végig kell tapogatnunk két szobrot is, kicsit kínos. Már majdnem feladjuk, de végül meglesz.

És innen már valóban indulás haza, útközben még gyors bevásárlás, és a macskaetetés idejét sem késsük le, bár már sötétben érünk haza.